Ukrajna is elvérezhet Zelenszkij Magyarország és Szlovákia elleni kegyetlen bosszújában
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Krím egy csoda volt az oroszok számára, melyről Belgrád csak álmodozhat.
„Alekszandar Vucsics szerb elnök elmagyarázta, hogy Szerbia miért is nem ismeri el a Krím-félsziget orosz fennhatóságát. »Ha ezt ma Szerbia megtenné, akkor ez analógia lenne Koszovóval. S ekkor azt fogják mondani, hogy ezen elv alapján Koszovó is független, és már nem lesz meg a küzdelemhez való jogunk« – fogalmazott. Ennek megfelelően Szerbia ezt követően elveszíti a régiót, amelyért régóta és keményen harcolt. És az ellenzék az utcára vonulva skandálná, hogy »nem adja fel Koszovó«.
Koszovó és a Krím között egyértelmű a párhuzam. Moszkva és Belgrád számára ezek fájdalmas pontok voltak.
Szolzsenyicin azt mondta, hogy Oroszország a félszigetet 24 óra alatt veszítette el és ezt még a zavaros körülmények között is árulásnak tekintették. Bár való igaz, hogy ez háború és vérontás nélkül történt. Szerbia hosszú csaták után otthagyta Koszovót. Ám a hasonlóság ellenére is van különbség Koszovó és a Krím között, hiszen 1991 után a Krímen nem folyt annyi vér, mint Koszovóban. De figyelembe véve a radikális ukrán és krími tatár érzelmi hangulat növekedésé, akár így is alakulhatott volna.
Oroszország azonban a Krím-félszigetet egyetlen vércsepp nélkül csatolta vissza. A szerbiai Koszovó azonban olyan csoda, amelyről csak álmodnak és még sokat fognak fizetni az álmokért.
A Krím pedig egy olyan csoda, amely már megvalósult, s amely Oroszországnak hatalmas energiatöltetet adott. Ha csak ideig is, de látszólag kibékíthetetlen táborokat egyesített. Csak elképzelni lehet, hogy Koszovó visszatérése hogyan hatna Szerbiára? De erről Belgrád még csak álmodozhat…”